Magazin

A szomszéd (digitális) kertje mindig zöldebb?

A mai kor egyik új stresszfaktora az online összehasonlítgatás, amihez a közösségi médiafelületek bőven szolgáltatnak anyagot. Mások élete mindig szebbnek tűnik… a virtualitásban legalábbis, bennünk pedig szép lassan károkat okoz az irigység.

 Az elmúlt években számos kutatás készült azzal kapcsolatban, hogy bár a közösségi oldalak a kapcsolattartásra és a szórakoztatásra születtek, mégis sokszor rosszkedvűvé teszik a felhasználóikat. Ennek pedig egyik oka egyértelműen az irigység. Az, hogy szeretnénk a legjobb énünket megmutatni, Dr. Stefan G. Hofmann, a Bostoni Egyetem kutatója szerint azzal magyarázható, hogy a közösségi médián keresztül igyekszünk kompenzálni a hiányosságainkat.

SMSD és passzív használat

A rövidítés (Social Media Stress Disorder) a közösségimédia-stressz szindróma elnevezést takarja. Minél több időt töltünk a facebookon, YouTube-on vagy az Instagramon, annál nagyobb stressznek tesszük ki magunkat, mivel mások életét látva sokszor támadhat az az érzésünk, mintha valamiféle versenyben vennénk részt. Vagyis érezzük annak nyomását, hogy a megosztásainknak érdekesnek, figyelemfelkeltőnek, vonzónak (stb.) kell lennie. Egy 2015-ös kutatás pedig arra is rámutatott, hogy a passzív használat – vagyis amikor lényegében csak kukkolunk, nem lájkolunk, nem osztunk meg semmit -, további hangulatromláshoz vezet, sőt növeli a fényképek és bejegyzések felett érzett irigységet. Ha viszont kommentelünk, vagy megosztjuk a tartalmat, csökkenthetjük ezt a nehéz érzést.

Szeretnénk, ha szeretnének

„A figyelmünket általában a túlzások keltik fel. A hátterében a figyelemre, kommunikációra, másokkal való kapcsolódásra való igény áll. Érzések szintjén pedig az elhagyatottság és a szorongás feloldását igyekszik így megoldani az, aki sok életeseményéből hírt csinál”- sorolja Villányi Gergő digitális pszichológia szakértő, aki szerint a számunkra fontos pillanatok megosztásának oka egyszerű: szeretnénk, ha szeretnének minket. – Alapvetően mindenki hajlamos az online azonosságkorrekcióra – vagyis arra, hogy a legjobb, legszebb oldalát mutassa. A túlzásba vitt internethasználat miatt viszont változhat az érzékelésünk, a hozzáállásunk a környezetünkhöz és könnyen felütheti fejét az irigység is. Ahelyett, hogy másokhoz méricskéljük magukat, inkább gyűjtsünk saját élményeket. A belső értékeink megtalálása sokat segít abban, hogy olyan stabil alapokkal rendelkezzünk, amit nem ingatnak meg az online világ bizonytalanságai.”

Rámennek a kapcsolatok is?

Kutatások sora bizonyítja, hogy minél több időt tölt valaki a virtuális világban, annál elégedetlenebb a párkapcsolatával. 18 ezer fő bevonásával és 18 országban készült az a vizsgálat például, amiből az derült ki, hogy tízből négy pár rendszeresen veszekszik a másik online jelenléte miatt. Amerikában állítólag a kapcsolatok ötöde a másik online jelenléte miatt megy tönkre. És terjednek a mikro-megcsalások is, amikor rendszeresen ellenőrizgetjük valakinek az online tevékenységét. Valakiét, aki nem a párjuk. Vagy éppen titokban chatelünk vele. Sokszor mindez csak ártatlan flörtnek tűnik, de érzelmileg mégis erősen hat, főleg a nőkre, akik kevésbé tolerálják a hűtlenség ezen formáját.