Magazin

Kilobájtokban mért szokásaink, avagy SZAKÍTS, HA BÍRSZ! – Hogyan váltsunk digitális önszabályozásra a koronavírus idején?

Miként kerüljük el a túlfogyasztást a járvány időszakában? Mit tegyünk, hogy ne férkőzzön be a szokásrendszerünkbe a túlzott kütyüzés? Dr. Bernschütz Mária generációkutatóval, egyetemi adjunktussal beszélgettünk arról, hogyan használjuk jól azokat a kapukat, amelyeket a média nyit meg számunkra.

– Azt olvasni, máris megváltozott a médiafogyasztásunk az önkéntes karanténban.

– Az otthonmaradás viszont új helyzetet teremtett, az önszabályozás égetőbbé válását én csak 3-5 évvel későbbre tettem volna. Látható volt, hogy már a járvány kirobbanásának másnapján 30%-al megnőtt a letöltések száma, így a hatóságok is elkezdtek okítani a tudatos digitalizációra. Most mindenki jogosnak érzi, hogy internetezzen, ebben az időszakban mégis fontos téma lesz a digitális önszabályozás, mint ahogy sok más téren is kontrollálnunk kell a fogyasztásunkat. Eközben több cég ingyen gigabájtokat ad, a tévétársaságok pedig kódolatlan csatornákat. A professzionális műsorprogramok, az úgynevezett kapuőrök által szerkesztett tartalmak helyett saját magunk kapuőrei lettünk, és ez azzal jár, hogy sokkal könnyebben el is tudunk csúszni. Nem véletlen a Netflix agresszív reklámhadjárata sem a járványidőszakban, aki már egyfajta közösségi élményt is kínál azzal, hogy a Party alkalmazással láthatjuk azokat, akik velünk együtt filmeznek.

– Mennyire fokozhatja a bezártság a függőséget?

– Egy függést gyorsan ki lehet építeni, a tartalomfogyasztás is lehet olyan függőség, mint a kémiai szerek által kiváltott addikciók. A bizonytalanság és a tétlenség sem segíti a hatékony önszabályozást, ezért fontos, hogy megtaláljuk azokat az appokat, amelyek segítik a felelős használatot. Már magamon is látom, hogy megnőtt az átlagos médiahasználatom. A kutatások azt mutatják, hogy a résztvevők 50 százaléka már a járvány előtt is több mint 2 órát, míg 30 százalék 4 órát töltött a mobiljával a kezében. Fontos tudatosítanunk, hogy mi vagyunk a felelősek azért, hogy egy új szokást megerősítünk-e vagy sem.

– És az sem mindegy, milyen tartalmat fogyasztunk ilyenkor. Mik azok a leépítő jellegű tartalmak?

– Mondok egy egyszerű példát: ha alkoholt fogyasztunk, már két pohár után érezzük a hatását. A kilobyte-oknál viszont nincs ilyen tünet, és akár használhatjuk a tudásunk elmélyítésére is. Lehet, hogy a gyerek a földrajz leckéjéhez keres valamit, de az algoritmus behoz egy szórakozató videót, ami aztán elviszi rengeteg idejét. A következő hetekben vigyáznunk kell magunkra, nem csak a vírusfertőzés, hanem a mentális fertőzés miatt is. Sokkal jobban meg kell szűrnünk az építő tartalmakat, és ez nem könnyű, amikor már kattintani sem kell, hanem magától felugrik egy újabb videó vagy sorozat.

Amerikában egy táborban 680 gyereket kérdeztek meg, hogy kimennének-e az erdőbe vagy inkább a kütyükön játszanának. Csak nagyon kevesen akartak az erdőbe menni. Hogy mi lehet fejlesztő tartalom? Itthon az influenszerek is jórészt fiatalok. Amíg a tengerentúlon megfigyelhetően sokkal szélesebb, illetve színesebb ez a réteg, rengeteg szuper motivációs előadó van például a véleményvezérek között. Itthon is lehet nyelveket tanulni, vagy gitárleckéket venni, jógázni, és segítő csoportokhoz kapcsolódni a világhálón keresztül. Mi döntjük el, mire használjuk a netet: fejlődésre vagy bomlásra.

– Hol tartunk most ebben a szűrésben?

– Egy általam készített felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek 70%-a sosem töltött le olyan appot, amely mérné a mobiltelefonja tevékenységeit, 28% pedig még el sem gondolkodott azon, hogy szabályoznia kellene a fogyasztását. A technológiai fejlődés és most a járvány hozta kommunikációs túlterheltség miatt nő a viselkedésbeli zavarok száma is. De ahhoz, hogy beszéljünk az önszabályozásról, először be kell látnunk a függőségünket.

– Mit tehetünk a médiafogyasztásunk kordában tartásáért a mostani helyzetben?

– Próbáljuk megtartani a fókuszáltságunkat, például egyszerre csak egy oldal legyen nyitva a gépünkön. Tiltsuk le az értesítéseket és szűrjük, hogy mire használjuk a világhálót. Az sem jó, ha egész nap beszélgetünk az ismerősökkel a messengeren, és a rossz híreket keringetjük. Próbáljuk meg bevonni a kommunikációba azokat az embereket, akik most egyedül lehetnek. Töltsünk le időfigyelő és a fókuszáltságunkat segítő mobilapplikációkat (lásd alább)! Találjunk hasznos tartalmakat – én például horgolni is a youtube-ról tanultam meg, egyik kedvencem pedig egy olasz vlogger, aki olaszul tanítja a külföldieket. És ami talán a legfontosabb: mindig tegyük fel a kérdést, mi az a tartalom, ami segítheti a fejlődésünket?

 

Hasznos alkalmazások a tudatos használathoz
· Toggl -ingyenes mobilapp, ami méri a tevékenységeket
· RescueTime – átekinthető, vizuálizálható időnyereség, időveszteség
· Stay Free – napi, heti tevékenységet mérő applikáció, színes vizuális segítő ábrával
· ZenScreen – Chrome böngészőbe is beépíthető időfigyelő
· StayFocused – Chrome böngészőbe illeszthető fókuszáltság segítő alkalmazás
· LazyMeter – segít abban, hogy elérd a napi céljaidat (előfizetős)
· Wonderlist – intelligens határidő-naplószerű napi bontást mutat
· Lumosity – különböző feladatokkal edzi az agyad különböző területeit
· Fit Brains – felméri és vizuális visszajelzést ad az agyad működéséről, fejlődéséről
· Self Control – ingyenes, és lezár külső emaileket, értesítéseket egy időre, ha koncentrált figyelemre van szükséged
· Anti-Social – minden külső értesítést leállít a telefonodról, hogy nyugodtan figyelhess másra

Forrás: https://generatika.blog.hu